DIGI-TALI avagy a digitális távoktatás és az autizmusban érintett gyerekek mindennapjai

A home office és a digitális távoktatás próbára teszi a felnőtteket és gyermekeket egyaránt.
Azt gondolnánk, hogy az első hullám tapasztalatai és a második hullám nehézségei kellő tapasztalattal, tudással, szervezéstechnikával vértezett fel minden érintett résztvevőt a pandémiás mindennapokban. A harmadik újrakezdés már senkinek sem okoz gondot. Minden bejáratott. Vannak tapasztalataink a saját és környezetünk működési mechanizmusairól, pontosan tudjuk a közvetlen környezetünk reakcióit, vannak megoldási sémáink a problémáinkból való kilábalásra.

Vagy mégsem?

A hírek reményvesztett emberekről, tönkrement életekről, visszafordíthatatlan tragédiákról szólnak.
Védekezni kezdünk. Nem olvasunk újságot, kiiktatjuk a televíziót, kerüljük a hírportálok böngészését, de ennek ellenére mindent tudunk, valahogy mégis beszivárognak az információk a védett életünkbe.

Működésünk alapfeltétele a változás, változtatás.
A szigorú zárás, aztán újra nyitogatás újabb és újabb keretezést kíván tőlünk. Meg kell változtatni az életritmusunkat. Különösen nagy kihívás ez az időszak azoknak a családoknak, akik gyermeket nevelnek, hiszen nem a szokványos szünidő időszaka ez, hanem egy korlátozásokkal, kiszámíthatatlan holnapokkal terhes időszak. A változás gyakran szorongást, aggodalmat okoz a kicsiknek, ami a megszokottól eltérő viselkedésben, alvási, étkezési szokásaik megváltozásában tükröződhet. A stressz megelőzésében sokat segíthetünk a változások jól érthető előrejelzésével, személyre szabott napirenddel, a lehetőségek láthatóvá tételével.
A távoktatás időszakában az új platform használata szorongató lehet az autizmusban érintett gyerekek számára. Gondot okozhat a napirend változása, a programok elmaradása, az iskolai időstruktúra és a motivációs rendszer hiánya. Nehézség lehet a túl sok szabadidő, mert nehéz változatos aktivitásokat találni, megvalósítani, a külső programok körének beszűkülése miatt.

Mit tehetünk a saját és szűkebb környezetünk jobb - létért?

  1. Tervezzünk új napi rutint!

A tanulás optimális időtartamát, a feladattípusokat és azok sorrendjét érdemes a gyermek pedagógusával egyeztetni.

A szabadidő és játék tevékenységet szervezhetjük önállóan vagy családtagokkal.

A jól bevált rutin tevékenységek megtartása adhat egy keretet és biztonságot az új helyzetben.

  1. Alakítsunk ki a tevékenységeknek állandó helyet!

Jó, ha ez a hely a többi családtagnak és az otthon tanuló testvéreknek is komfortos. A zavaró ingereket amennyire lehet, próbáljuk meg kiiktatni ezen a munkahelyen.

  1. A házimunka átgondolása

A tevékenységek szervezéshez a siker érdekében, használjunk vizuális segédeszközöket, folyamatábrákat. A motiváció fenntartásához ne feledkezzünk meg a jutalmazásról, aminek előreláthatónak kell lennie.

 

  1. Számítógép használat

Szabályoznunk kell, mennyi időt tölthet a gyermek a gép előtt, amelyhez az időkeretek szigorú meghatározása szükséges.

  1. Szabadidő, testmozgás

A szabadidős értelmes eltöltéséhez érdemes választókártyákat használni és olyan aktivitásokat illeszteni a tevékenységek sorába, amelyek a gyerek számára kikapcsolódást nyújtanak.

  1. Stressz megelőzés és kezelés

Igyekezzünk a legkiszámíthatóbban tervezni. Ne feledjük: a bejósolhatatlanság nagyfokú szorongást okoz autizmusban.
A kedvenc tevékenységek, szokások megtartása segíthet a megelőzésben.
Hagyjunk időt a megnyugvásra! Ne sürgessük!- most, nem sietünk sehová.

Azt gondolom, ha a gyermek szükségleteihez igazodó módon és formában szervezzük mindennapjainkat és figyelünk arra, hogy kis lépésekben haladjunk, akkor kevesebb viharos nappalt kell megélnünk együtt. Ha az új dolgok bevezetésénél lesz energiánk még egy jutalmazási rendszer kialakítására is, akkor talán nagyobb nehézségek nélkül tudhatjuk magunk mögött a sokadik járványhullám hullámveréseit.

Sok erőt, türelmet és jó egészséget kívánok mindenkinek!

Fogt-Áman Krisztina

© egy másik út
Free Joomla! templates by Engine Templates